portfolio2/b

portfólio3

 Himnusz és a Szózat összehasonlító elemzése

Kölcsey Ferenc Himnuszát és Vörösmarty Mihály Szózatát minden magyar ismeri. Minden nemzeti ünnepünkön elhangzanak,  így már mindenkinek feltűnhetett a köztük lévő hasonlóság.

    Kölcsey Ferenc (1790-1838) Művei közéleti témájúak, a haza sorsával foglalkoznak, és a tett-filozófia megjelenése jellemző rájuk. Buzdító jellegűek, mégis tartalmaznak egy olyan háttértartalmat is, amiben könyörög a magyarok bűnbocsánatáért, a vers egy Istenhez való fohász.

Vörösmarty Mihály (1800-1855) témája a szerelem és a boldogság keresése volt. Később azonban a már érett költő a közéleti témák felé fordult és foglalkoztatta a haza sorsa. Ebben a későbbi időszakban készült el a Szózat (1836) is, ami az 1832-36-os országgyűlés feloszlatása alkalmából született.

A Himnusz címe egyszerű és találó, és már magát a műfajt is megadja. Egészen pontosan fogalmazva közösségi óda. A Himnusz és a Szózat műfaja is óda, mely ünnepélyes, fennkölt hangú, emelkedett stílusú költemény. Mindkét mű keretes szerkezetű. A Himnusz első versszakában bátor hanggal találkozunk, a vers folyamán bűnbánattal, zaklatottsággal szembesülünk, majd a nyolcadik versszakban a bátorságból könyörgés lesz.

A Szózat elején buzdítással, kéréssel indít a költő, ami az utolsó két . A Himnusz első és utolsó versszaka adja a keretet, a belső hat strófában pedig kettőben pozitív, négyben negatív képeket találunk, összesen két idősíkban, a múltban és a jelenben. A Szózatban a keret az első kettő és az utolsó kettő versszak. A belső tíz versszakban a keretben található tételhez tartozó érvelést olvashatjuk, három idősíkban.

   A Himnusz első szava az Isten, s ezzel azonnal megszólítást találunk,ezzel szemben  a Szózatban a keret első egységében a költő a népet jelöli meg megszólítottként.

Azon felül, hogy Kölcsey elpanaszolja, sorrendben szépen taglalja,mi mindent szenvedett el kis hazánk az évszázadok során, található benne egy pozitív töltet is. Többnyire komornak mutatja a helyzetet, mintha már minden el lenne veszve, mégis az olvasó megérzi az Istenhez szóló könyörgésen felül.

A Szózat viszont végig emelkedett és buzdít arra, hogy kardunkért nyúljunk. Ahelyett,hogy siránkozna múltban elszenvedett csapások miatt, fel van háborodva a költő, nem hagyhatjuk megismétlődni a múlt századok csúfos eredményeit.