Petőfi Sándor
Család
Született:
Kiskőrösön 1823. január 1-én
Szülei:
Petrovics István mészárosmester, anyja Hrúz
Mária (szlovák)
1824
októberben Kiskunfélegyházára, itt tanult meg magyarul, ezt nevezi
szülőföldjének
Jó
körülmények, ingatlanok tulajdonosa lett az apja
Diákélet
Gondos
tanítás, 9 iskola: Kiskunfélegyháza, Kecskemét (3 év), Szabadszállás (fél év),
Sárszentlőrinc (3 év), Pest (német 2 év), Aszód (3 év), Selmecbánya (bukott)
Nemes
Magyar Társaság önképzőkör, itt ismerkedett meg Gvadányi Józseffel, Csokonaival
és Vörösmartyval
1839
Nemzeti Színház kisegítője, de 2 hónap után hazament
1839
szept. katona Sopronban, Grazba is eljutott, 1841-ben betegeskedés miatt
elbocsátották
Vándorévei
Gyalog
cikázott az országban: Sopronból Pápára, innen Pozsonyon keresztül
Dunavecsésre, Pestre, Selmecbányára, újra Dunavecsére
1841
Ozorán vándorszínésznek, majd vissza pápára tanulni, ahol Jókai Mórral barátok
lettek
Komárom
Jókaiék,
Mezőberény Orlai
1842
Pápán abbahagyta a tanulást, ismét színész: Székesfehérvár, Kecskemét
Pesten
és pápán keresztül Pozsony: Országgyűlési Tudósítók
másolása
Pesten
2 angol regény lefordítása, enyhített anyagi gondjain, Pilvax
1843
Debrecen ismét színész, Diószeg, Székelyhíd, vissza Debrecenbe
Verseit
összeírta, 1844 Pestre költőnek, Vörösmarty, Nemzeti Kör
Az elismert költő
Megismerkedett
Csapó Etelkével,
de meghalt, Cipruslombok Etelke
sírjáról
1845
kilépett a Pesti Divatlap szerkesztőségéből, felvidéki körút, Úti
jegyzetek
Mednyánszky
Berta szerelem, megkérte, de a lány apja nem engedte, Szerelem
Gyöngyei
Nyugtalan
volt, sokat utazott, gyakran volt szüleinél Szalkszentmártonban, Versek
II.
Később
sokáig otthon, keserű, kétségbeesett, Felhők,
Tigris
és
hiéna,
A
hóhér kötele
Fordulópont
Márc.
vissza Pestre, irodalmi-politikai élet, lapkiadók ellen Tízek Társasága, 10
fiatal költő, új folyóirat Pesti Füzetek néven,
nem sikerült
Szept.
Szatmári úton Erdődön Szendrey
Júlia, sokáig várt az igennel, ez az időszak alatt az Életképek,
megismerkedésük évfordulóján Erdődön esküvő, szülők tiltakozásának ellenére, koltói
kastélyban
1847
Arany János Toldija, levelezés, Nagyszalonta, Pest
Márc.
Összes
költemények,
felvidék újból, Úti levelek
1848
forradalmat várta, Március 15-ének egyik vezetője, kevesellte az elért pol.
Eredményeket, királyellenes versek, népgyűlések, támadta a kormány politikáját,
nagy ellenségeket szerzett, kezdte elveszíteni népszerűségét
Petőfi és a szabadságharc
Századosi
rang, nem harcoló alakulatoknál, rosszindulatú vádaskodások érték, Júliát
Erdődre, de ő később Debrecenbe, ott született meg Zoltán fiuk
1849
Bem serege, Bem segédtisztje, távol tartotta a harctól, futárszolgálattal
Debrecenbe, az akkori kormány ott volt, Erdély, Nagyszalontára családját,
őrnagy, Klapka Györggyel kellemetlen helyzetbe, kilépett
Anyagi
gondok, szülei meghaltak, fiát elhozta Aranyéktól,
Mezőberény, Szörnyű idő,
Erdélybe akart menni, de nem sikerült, Bemhez vissza, őrnagy felszerelés
nélkül, civilként vett részt a Segesvári csatában, 2700 magyar 16 ezer orosz
ellen
1849.
július
31-én tűnt el örökre
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése