Fordítsuk le hétköznapi szituációra. Az apa szigorú büntetése mennyire oldja meg a testvérféltékenységből akadó konfliktusokat, bajokat?

 A szülők családonként másképp nevelik gyerekeiket. A neveltetést nem csak a család szituációja, hanem az (jelen esetben) apa személye is nagyban befolyásolja. A családon belüli erőszak mára már sajnos általános problémává vált, sok ezek közül egyre gyakrabban a gyerekek hibájából/ erőszakosságából adódik. A gyerekekből természetesen nem lesz egyről a kettőre gyilkos, és NEM MINDENKIBŐL lehet gyilkos- ezt a dolgot általában kisgyerekkori traumák, az emberrel született elmebaj, esetlegesen a szülők rossz nevelésétől (főleg ettől) fordul az ember a rossz irányba.
  Félreértés ne essék, nem azt mondom, hogy a szülői szigor feltétlenül egy kegyetlen rossz dolog, hanem azt, hogy bizonyos mértékig szükséges is! Amíg a gyerekek fejlődő szervezetek, az apa tudja terelgetni őket a helyesnek vélt út felé- ez kamaszoknál is működhet, annak ellenére, hogy aránylag kifejlődött már a saját önérzetük, viszont esetleges radikálisabb módszerekkel /értsd.: nyomósabb, szélsőséges példákat felsorakoztató érvekkel/ megoldható.

Hogy hogy kapcsolódik mindez ehhez a történethez?

Egyszerűen- minden pszichológiai/kriminálpszichológiai szöveg, amiket az imént felsoroltam a szülő-gyerek kapcsolat alapjait taglalta szűkszavúan. Mindezek igen fontos tényezők, ha arra akarunk rátérni, hogy az apa - jelen esetben Isten- szigorú büntetéssel igyekszik megoldani fiai "konfliktusát". Káin lehet, hogy nem is tehet a gyilkosságról? Lehet, hogy elmebeteg volt? Lehet, hogy 'bűnös' szülei  neveltetése volt a kiváltó ok? Nem tudhatjuk biztosan, mert ez végtére is csak egy példabeszéd. A mai pszichológia ismeretekkel rendelkezve, ha például felsorakoztatnánk az egész családot, mint tanúkat a bíróságon, valószínűleg kibuknának rajtuk a túláradó érzelmeik, mert mégiscsak egy testvérgyilkosságról van szó. De az apa -Isten- büntetése nem hiszem, hogy bármit is megoldana. Valószínűsíthető több indok is, például 'felsőbbrendűségét' jelzi fia felé ilyen módon, vagy esetleg bűnbánatra akarja sarkallni. Emberi apaként az sem oldana meg semmit, ha jól megpofozná a gyereket. A bűnös legnagyobb büntetése, hogy nem vetjük szemére a vétkét. Ha ráhagyjuk a dolgot, akkor belülről emészti a bűnbánat (Isten is hagyja ezt), de mégis valamelyest érezteti vele a bűnét.    

A semmittevés súlyosabb, mint akár a hibák/bűnök felsorolása- az érdektelenség és megbocsájtás pedig a legélesebb penge, mellyel sújthatjuk a bűnösöket!